Csaroda

Településtörténete: A község 1299-ben tűnik fel. Akkor a település a Káta nembeli Csarnavodai vagy Beregi Gábrián fia János fiainak a birtoka, amelyet a környékbeli nemesek leromboltak és kifosztottak. Szláv eredetű településnév. A falu nevét 1639-ben írták először egy zálogszerződésben „Csiarodának”. Valamikor önálló település volt a csarodai határhoz tartozó, Caroda és Fejércse között lévő Bence puszta. Bence-tó környékéről 1950-ben homokhordás közben előkerültek újkőkori tűzhely- és cserépmaradványok, illetve bronzkori cseréptöredékek. Bencepusztát Csarnavodai Kun György leszármazottai, majd 1651-től a Perényi család birtokolta. A helység határához tartozik a Bajos nevű puszta. 1882-től a Lónyai, Bay és Rédei családoké volt. Csaroda határának birtokosaként a Csarnavodai család neve más birtokosokkal együtt hosszú időn át folyamatosan szerepel az okmányokban. 1348-ban békés egyezség jött létre a Lázár és a Csarnavodai család között a csarodai birtok elosztásáról. Ekkor birtokosok még itt: 1349-ben Várdai János, 1449-ben Szepessy István. 1957-ben a Surányi Miklóstól hűtlenség miatt elkobzott birtokba Püspöki Ferencet iktatták be, de birtokos volt még Csarnavodai Gábor, Daróczi Szeráf, Salga Bálint, 1558 és 1593 között Büdi Mihály beregi főispán, az atyai vár kapitánya, Büdi Farkas majd Büdi István. 1567-ben tatárok pusztítottak Csarodán, nagy kárt okozva a lakosságnak. 1900 ás 1938 között két tanerős református elemi népiskola és továbbképző iskola működött itt. 1928-ban a levente oktatást és népművelési tevékenységet kiválónak minősítették. A 8 osztályos általános iskolát az 1970-es évek közepén építették. Ettől kezdve körzeti iskolaként működött. A településnek a két világháború között vásártartási joga volt. évi két országos vásárt tarthattak, a tavaszi vásárt és az őszi vásárt. A XX. sz. első harmadában működött már postahivatal, Hangya Szövetkezet, volt itt szeszgyár, szikvízgyár, gőzmalom. 1919-ben a román megszálláskor a beregszászi közigazgatás rövid időre Csarodán rendezkedett be a vámőrlaktanyába.
Nevezetességei: A falu közepén, román stílusú műemlék kőtemploma, amelyet a Csaronda vize vesz félkörbe, a XIII. sz. harmadik negyedében épült. A XVI. században már működött itt iskola, 1600-ban tanítója Gyarmati Miklós volt. Anyakönyve 1756-ban kezdődik. A lakosok közül szép számmal vettek részt az 1848/49-es szabadságharcban. Templomi úrasztali készletei között még ma is őriznek egy nemzeti színű úrasztali terítőt.
Turisztikai látványosság: A magas talajszintű vályogos talajon a kőris-szil ligetek Nevezetes még a Kárpátokból leereszkedett kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus). Nyíres-tó és a Báb tava – különleges természeti érték.
Közművelődés: Csaronda Férfikórus, Balla Gyula Faluház és énekegyüttes
Helyi termékek és szolgáltatások: Múzeumok, Népi hagyományőrző épületek.