Tiszaszalka

Településtörténete: Tiszaszalka története ősi múltra tekint vissza. Tiszaszalka a történelmi vármegye szívében fekszik. A falu létrejöttéhez, elnevezéséhez legenda fűződik. Ez arról szól, hogy honfoglaló őseink egy csapata tábor-lakóhelyet keresve a Tisza vonalát követve haladt. Egy a vizektől, vadaktól védett, az ívelt folyókanyartól óvott magaslaton találtak ilyet.Sátort vertek.Éhük elverésére a közeli álló és folyóvizekből halat fogtak. Az étkezésüket a halszálkák lassították. A szálkás vacsorára utalva a helyet „Szálká”-nak nevezték maguk között. Később a folyó közelsége végett a Tisza előtagot kapta. 1278-ból származó hivatalos adat, hogy Tiszaszalka határába olvadt Bagfalu az egyedi monostor Tisza menti birtoka. Egy évvel később a Gutkeled nemzetség tagjai jelennek meg birtokosként. 1369-ben I. (Nagy) Lajos király édesanyjának, Erzsébetnek birtoka a település. 1567-ben a tatárok Szálka nagyobb részét is feldúlták, akit tudtak lakói közül elhurcoltak. 1595-re virágzó református anyagyülekezet lett a faluban. 1764-ben kezdődik a református egyház anyakönyve vezetése. Az I. világháború után a Művelődési Ház helyén 1935-ben a Szociális Misszió Társulat egy apácarendet telepített a Horthy kastélyba. Ezzel elindult a katólikus vallás terjedése a községben. A község körül több tanyás település alakult ki egymástól eltérő időben: Bag-tanya, Laposhad, Kis tanya, Simondi tanya, Homok tanya, Lózer, Lucska szeg, Derenyő, Újtanya, Zsilip. 1848-ban a falu fiataljai a X. honvédzászlóaljba fölesküdtek. 1855-ben, majd 1872-ben a térséget érintette a kolerajárvány. 1881-ben „Namény-Város”-hoz tartozó postaállomása volt Tiszaszalkának kézbesítési körrel együtt. Az 1880-as évtizedben a „Kaszonyi járás” székhelye Tisza-Szálka. 1895-ben Tiszaszalka székhellyel új körjegyzőség kezdte el működését. Tiszaszalkán az I. világháborúban mintegy 200 ember harcolt, s közülük 37 ember maradt a fronton. 1925-ben római katólikus egyház alakult. 1939-ben szentelték fel a kápolnát. A II. világháborúban is nagyon sok férfi esett el. Emlékükre emlékművet állítottak a falu főterén. Tiszaszalka legújabb kori történelmének egyik önzetlen a település méltóságát szolgáló vállalkozás volt és maradt sokáig a Váci Mihály Emléknap sokrétű rendezvénysorozata.
Nevezetességei: I. illetve II. világháborús műemlékek, Váci Mihály szobra, mely Művelődési Központ előtt található. Figyelemfelkeltő a Faluháza, a református templom.
Közművelődés: Általános Iskola, Óvoda, Szociális konyha, Segítő hálózat, Tagintézmények, Gondozási központ, Egészségügy, Könyvtár és tájház, Katolikus egyház, Református egyház, Vadásztársaság, Művelődési Központ