Tákos

Településtörténete: A község neve 1321-ben, mint a Kaplony nembeli Tákosi Sándor faluja tűnik fel, melyet a Balogsemjén nembeli Ubul fia Mihály elpusztított, ezzel 100 márka kárt okozva. Tákos személynévi eredetű településnév. A névadó család tagjait már a XIV. században mint királyi embereket említik, 1357-ben Tákosi Sámson fiait, Jakabot, Sándort és Gergelyt, 1384-ben Tákosi Sándor fiát, Lászlót. A Tákosi család nevével 1822-ig találkozunk folyamatosan, mellettük hosszabb-rövidebb ideig sok kisebb-nagyobb birtokos váltotta egymást. Tákosról többen is részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban, közöttük Fazekas Dániel református lelkész is, aki 1873-ban halt meg. Tákos tóháti település, a tó körül két házsorral, amelynek hosszanti tengelyében, a legmagasabb ponton áll a templom. Az egymással szemben lévő két házsort még az 1950-es években is csak pallón át lehetett megközelíteni. Ez azóta már kiszáradt, a helyén füves park található. A református templom a környék talán legszebb műemléke. A népi barokk stílusú paticsfalu, zsindellyel fedett templomot, 1766-ban építették. Az egész építmény alig nagyobb egy régi parasztháznál. A nyugati végében beépített karzat van. A templom földje döngölt agyag, ami igazán kiemeli a ránk maradt hasonló falusi templomok közül, az a páratlan faragott és festett berendezés és a festett kazettás mennyezet, amelyet Asztalos Lándor Ferenc készített. A bútorzaton található feliratok és évszámok alapján megállapítható, hogy a belső berendezést nem egyszerre készítették. 1766-ban az építéssel egyidőben készült a mennyezet keleti fele, 1779-ben a karzat,1784-ben a nyugati fele. Száz évvel később 1867-ben készült Dancs Imre fedeles széke és madaras padja, illetve évszám nélkül a Budai szék. Különálló fatornyát a templommal egyidőben építették. Tákoson 1924-tol a református elemi iskola mellett továbbképző iskola működött Fazekas Gyuláné vezetésével. A tanítónőnek nagy szerepe volt a BEREGI KERESZTSZEMES ismertté válásában. A lelkes tanítónő gyakorlati oktatás keretében és délutánonként a falusi lányoknak és asszonyoknak nagyon komolyan tanította a kézimunkát. Az akkori pedagógiai irányelvnek megfelelően a helyi hagyományok megtartásán munkálkodott.Mivel akkor még mindenhol szőtték a vásznat és a régi módon készítették a lányok kelengyéjét keresztöltéssel piros-kék színnel hímezték a kendőket, abroszokat és egyéb tárgyakat, o is erre tanította tanítványait. Összegyűjtötte az általa legszebbnek vélt helyi mintákat, amelyeket a polgári ízlés szerint átszerkesztett és hímeztetett.
Nevezetességei: A mezítlábas Notre Dame, Beregi keresztszemes kiállítás és Tájház, A Beregben elsőként Tákoson emeltek emlékművet a „Málenykij robot” és a Második világháború áldozatainak emlékére
Közművelődés: Tájház
Helyi termékek és szolgáltatások: beregi keresztszemes