Kisvarsány

Településtörténete: Kisvarsány a Beregi-síkságon, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 65 km távolságra a Tisza mentén található település. A településen áthalad a Záhony-Mátészalka vasútvonal. Éghajlata a mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös határán van. Az évi napsütéses órák száma 1950, a középhőmérséklet 9,4-9,5 C, a csapadék 630-660 mm. Uralkodó szélirány az északi és a DK-i. Erdőtársulásai között nagyobb arányt képvisel az akác, kisebb területeket borítanak a nemes nyárak, a lágy lombúak, a fenyők és a tölgyesek. A feltöltődött részeket nádasok, mocsárrétek, ecsetpázsitos rétek, soványcsenkesz legelők fedik. Előfordul tőzegeper,mételykóró és vidrafű is. Talaja fiatal öntéstalajokból áll. Régészetileg az egyik legérdekesebb település. Az új kőkortól a honfoglalás korig szinte folyamatosan lakott hely volt. 1963-ban a sportpálya lelőhelyen hitlesítő asatáskor festett neolit, bronzkori és VII., IX. századi cserepek, tűzhely, paticsmaradványok és egy kis öntő minta került a felszínre. Ugyanilyen korú anyag került elő a Hidéri, Gubényi, Kovásszeg és Kertalja határrészekről is. Az 1950-es évek végén szántáskor egy teljesen ép bronz bográcsot találtak. 1961-ben a Hidérin a Tisza-töltés magasítása közben ugyancsak bronz eszközök, 2 db karkötő, 2 db orrkarika, 1 db véső, 7 db sarló és egy ruhacsiptető került elő. A töltésépítés további vonalán 1963-ban több mint 500 db edénytöredékre, obszidián rögök, megmunkált és félig megmunkált obszidián kések voltak. Ugyanitt több kg festéket tartalmazó raktárleletet is találtak, amelyet az edények festéséhez használtak. Ez arra utal, hogy Kisvarsány lerakata lehetett 5-6 ezer évvel ezelott annak a tiszai kereskedelmi útnak, amely Tokajból szállította a nyersanyagot az Alföld felé. A késobbi idobol egy kis gyöngy a szkíták nyomát mutatja, két épen elokerült korsó a hunok itteni életére utal. A Varsány ómagyar törzsi eredetu helynév. A legrégebbi településeink közé tartozik. A XIV. századig csak egy Varsányt emlegetnek. 1366-ban Óvarsány és Újvarsány néven már két különálló település. 1371-ben a Káta nembeli Csaholyi Péter birtoka. A Kisvarsány helynév 1426-ban tunik fel, ettol kezdeve Nagyvarsánytól különálló hely. 1575-ben mint Kenderes-Varsány faluban királyi adománybirtokot kapott Dálnoki Székely Antal felesége. Birtokosok voltak még ekkor a Ráskay, Butykay, Cseley, Kopócsy, rozsályi Kún és Ibrányi családok. A XVII.században birtokosai voltak a gr. Barkóczy, gr. Petheo, Haller és Barkóczy családok. A XIX.század végén gr. Gyulay Istvánnak volt itt nagyobb földbirtoka,
Nevezetességei: katolikus templom, református templom
Közművelődés: Általános iskola, katolikus templom, segítő hálózat, Házi Segítségnyújtás, Napsugár Óvoda, klub szoba
Helyi termékek és szolgáltatások: Segítő hálózat, Házi Segítségnyújtás,