Nagyvarsány

Településtörténete: A település története a kőkorig nyúlik vissza. A Tisza akkori folyásához közeli részén fekvő Szállásdombon folyamatosan sok kőkori cseréptöredéket találtak. Ugyan ezen a részen a Tisza medréből ős jávorszarvas agancs darabok, a szita fegyveres temetkezéséből kard, dárda és pajzsfogantyú maradványok kerültek elő. Valamennyi kutató egyetért abban, hogy neve honfoglalás kori népnevet takar. Névváltoztatásai: Vosján – Vossán – Vassán – Warsány – Varsány.
Nevezetességei: Református templom, Római katolikus templom, Vadaspark, Tus-Wald vadászház, II. világháborús emlékmű
A település gazdasága: Mezőgazdasági feldolgozóipart létesítettek, működő malom, olajütő, szeszgyár biztosította a termékek feldolgozását. Az itt keletkezett melléktermékekre és az óriási kaszálókra alapozták az állattartást. Az értékesítéshez a tanyaközpont és Gyüre vasútállomás között 1905-ben kiépítették a lóvasutat, hogy a szállítást megkönnyítsék. Nagyvarsány 1938-ban országosan is jegyzett térképen feltüntetett gazdasági, ipari központ volt. A gazdaságban elsők közt használták a csépléshez a „tüzesgépet”. Megindult a Szálláskerttől a Tiszáig a jonathán almafák telepítése. 1945-ben földosztásra került sor, lakóhelyhez jutnak a cselédek, nincstelenek. A gyümölcsöst kezdetben szétosztják, majd állami tulajdonba kerül. Gazdasági, később termelőszövetkezeti kezelésben művelik.
Turisztikai látványosság: Református templom, Katolikus templom, Művelődési Ház, Általános Iskola, Könyvtár, Óvoda, Házasságkötő terem, Tus-Wald vadászház, II. világháborús emlékmű
Közművelődés: Művelődési Ház, Általános Iskola, Könyvtár, Óvoda, Házasságkötő terem, Sportcsarnok