Olcsva

Településtörténete: A Károlyi család 1408-ban a Szamos-on hajómalmot épített. A Czudarokkal való közös birtoklás állandó viszályt eredményezett, ami a XV. század-ban végig tartott. Egy 1755-ből való leírás szerint a falut a Kraszna folyó folyása ketté osztja, „azon híd vagyon, által szintén a kastélynak, egyik ága be a kastélyba, a másik, az kinek merre vagyon útja, mehet rajta”. A templom felőli részét Olcsvának, ahol a kastély van, Láznak nevezik. Olcsvának erődített kastélya volt. Ezt 1561-ben Ferdinánd király hadai megostromolták és elfoglalták. 1562. március 9-én Csornán (a Szt. Mihály-egyház kolostorában) kelt gr. Nádasdy Tamás adománylevele az addig hűtlenségbe esett Serédi István által bírt Olcsva kastélyáról és más birtokokról. Később századokon áta Károlyi család birtokában volt. Balogh István adatgyűjtése szerint a Károlyiak a XVII. század-ban több épületből álló emeletes kastélyt építettek a faluban. A kastélyban levő kápolnát 1679-ben az elpusztult ecsedi kistemplomból származó, Szűz Máriát ábrázoló oltárképpel szerelték fel. Ezt a kastélyt 1703 tavaszán a tatárok vagy kurucok Vay Ádám biztatására felégették. Károlyi Sándor gróf 1708-1709-ben újjáépíttette a kastélyt, amikor állandó lakhelyét Nagykároly-ból Olcsvára tette át. Beosztását maga rajzolta meg. A Károlyi család levéltárában fennmaradt egy tollrajz „Gr. Károlyi Ferenc residentialis kastélya Olcsván 1727-ben” felirattal. Ferenc Károlyi Sándor egyetlen fia volt. Károlyi László 1710-ben pestisben halt meg Olcsván, és az Asszonyréten temették el. Tetemeire Károlyi Sándor Szt. Fábián és Sebestyén tiszteletére az olcsvai kastély előtti dombon kápolnát építtetett. 1725. június 3-án utasítja Ács Lőrincet: „Mint-hogy a kápolna tégláját elpazarlottad….valahol mi terméskövet találsz, mind hozasd a kápolna fundamentomához….” .A falu határa feltáratlan bronzkor-i földvárat és temetőt rejt, ez a vidék tehát igen régtől lakott volt. A honfoglalás előtt itt lakó szláv népek után nem maradt más, mint a település neve, amely az égerfás jelentésű szláv Ol? š ava szóból alakult ki; 1401-ben Olthua, 1419-ben Olchwa alakban írták. 1325-ben Zunga Péter és rokonai a Bagossyak, valamint a Kaplony nemzetség osztoztak rajta. 1363-ban ura Olcsvay László lett. 1396-ban a falu egyharmad része a Czudar család, egyharmada a Bagossy család, egyharmada a Károlyiak kezén volt, de ez a közös birtoklás állandó viszálykodással volt terhes: 1421-ben például a Reszegei, Pelsőczi és az Ónodi Czudar családbeliek megrohanták a községet, felgyújtották, lakosait elhurcolták. 1472-ben Vetésy István adományt kapott a község felére. 1513-ban Lónyay Menyhértné szerzett benne jószágot, 1561-ben Ferdinánd király hadai megostromolták az olcsvai erődített kastélyt és elfoglalták. Ekkor a Székely Antal, Gáspár és Boldizsár kaptk vitézségükért birtokot a településen, amelynek a XVII. századtól a XIX. század derekáig a Károlyi család volt a főbirtokosa. Emeletes kastélyuk is volt itt (a leírások szerint több épületből állt), egyes adatközlők szerint 1703 tavaszán a tatárok, vagy Vay Ádám biztatására a kurucok gyújtották fel, mások szerint gróf Károlyi Antal romboltatta le.
Nevezetességei: régi református templom