Pap

Településtörténete: Pap község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén, Kisvárdától 5 km-re, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától mintegy 50 km-re helyezkedik el. A legközelebbi vasútállomás a Budapest-Záhony vasútvonalon, Kisvárdán található. Gépkocsival, autóbusszal a Kisvárda és Tiszaadony közötti 4109-es úton közelíthető meg. A személyforgalmat Kisvárda és Vásárosnamény közötti autóbusz biztosítja. Igen korai település lehetett, hiszen a X-XIII. században volt szokásban az a fajta névadás, amikor egykori tulajdonosának foglalkozásáról neveztek el településeket. Fellelhető a „Doma Pap” név is, melyben ha a Doma latin eredetű, akkor valószínűleg a község a kereszténység előtt vagy elején pogány, vagy keresztény papnak vagy Pap nevűnek volt a birtoka. „Terra Pap” név alatt IV. László király korából maradt fenn a legrégebbi elnevezés az 1285 körüli időből. „Papfalu” néven a zsélyi levéltár 1425-ből való adatában említi először a községet. 1458-ban a várdaiak voltak a földesurai. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a herceg Eszterházy, báró Horváth, Petrovay, Eördögh, Pethő és az Erőss család volt a birtokosa. Pap újabb kori birtokosai közül minden vonatkozásban a Muraniczi Horváth báró család emelkedik ki, aki az 1800-as években „csinos urilakot” építtetett. Gazdag bronzkori leleteket találtak a község határában, innen került elő az első ép bronz csésze. A husziták idejéből számos sír maradt fenn. Az 1800-as években gőzmalom működött a faluban. A műemlék jellegű református templom 1833-ban került felszentelésre, de mai formáját csak a század második felében érte el. 1899-ben épült az első szeszgyár, majd 1928-ban a második, ez utóbbi épülete ma is áll, de nem termel. A századforduló körül körjegyzőségi székhely volt, 151 házzal és 827 lakossal. Az I. és II. világháborúban elesettek és elhurcoltak emlékére 1993. évben állítottak emlékművet a templomdombon. A rendszerváltást megelőzően a tanácsrendszerben Pap, Nyírlövő, Lövőpetri községek tanácsot alkottak, a székhely Pap község volt. Ebben az időszakban a község egyetlen jelentősebb középülettel, az Általános Iskolával gazdagodott. A közös tanács megléte idején a vezetékes vízellátásra. Az első szabad választást követően mind a három település új önkormányzatot és új, önálló hivatalt hozott létre. A rendszerváltozást követően megtörtént a közutak fejlesztése.1996-ban új óvoda épült. 1997-ben szociális pályázatokat is igénybe véve nappali ellátást nyújtó Idősek Klubja intézmény került kialakításra, a házi szociális gondozás megszervezése is megtörtént
Közművelődés: IKSZT (Integrált Közösségi Szolgáltató Tér) eMagyarország Pont, Szociális Alapszolgáltatási Központ, Községi könyvtár, Kölcsey Ferenc Általános Iskola Egységes Óvoda- Bölcsőde.